Maggiori informazioni sul libro
A hajdani német vaskancellár, Otto von Bismarck szerint az újságírók pályatévesztett emberek. Állításával a nemcsak költőnek, hanem újságírónak is kiváló Juhász Gyula akképpen szállt szembe, hogy az újságíró pályatévesztett ember, de azt a pályáját tévesztett e el, amelyik elől a szerkesztőség füstjébe és csöndjébe menekül. Jelen kötet a Juhász Gyula említett e pályaváltoztatóknak és az eleve szerkesztőségbe igyekvőknek kíván segítségére lenni. (A fejezetek többségének szerzője maga is pályaelhagyó, tanári diplomáját "szögre akasztva"bő négy évtizede ragadott tollat, hogy aztán az 1990-es évektől – diplomáját "leporolva"– a Népszabadság, a Független Médiaközpont és a Partners Hungary újságíró-stúdióiban meg a Sanoma Médiaakadémián az újságíróképzésnek is részese legyen.) A kötet keveset foglalkozik a műfajok elméleti kérdéseivel – róluk több jeles munka is az érdeklődők rendelkezésére áll. Sokkal inkább a cikkalkotás gyakorlati – tartalmi és formai – kérdéseiben igyekszik tanácsot jó és rossz klasszikus, közelmúltbeli és egészen friss példákat sorolva, bemutatva, hogy ugyanazt a tárgyat az adott lap szellemében és a rendelkezésre álló terjedelemben hányféleképpen is lehet papírra vetni, újabban pedig képernyőre varázsolni.
Acquisto del libro
Újságíróiskola, Daniss Gyözö
- Lingua
- Pubblicato
- 2012
- Rilegatura
- (In brossura)
Metodi di pagamento
Qui potrebbe esserci la tua recensione.
- Titolo
- Újságíróiskola
- Lingua
- Ungherese
- Autori
- Daniss Gyözö
- Pubblicato
- 2012
- Formato
- In brossura
- Pagine
- 164
- ISBN10
- 6155219036
- ISBN13
- 9786155219030
- Serie
- Categoria
- Tag
- Valutazione
- 5 su 5
- Descrizione
- A hajdani német vaskancellár, Otto von Bismarck szerint az újságírók pályatévesztett emberek. Állításával a nemcsak költőnek, hanem újságírónak is kiváló Juhász Gyula akképpen szállt szembe, hogy az újságíró pályatévesztett ember, de azt a pályáját tévesztett e el, amelyik elől a szerkesztőség füstjébe és csöndjébe menekül. Jelen kötet a Juhász Gyula említett e pályaváltoztatóknak és az eleve szerkesztőségbe igyekvőknek kíván segítségére lenni. (A fejezetek többségének szerzője maga is pályaelhagyó, tanári diplomáját "szögre akasztva"bő négy évtizede ragadott tollat, hogy aztán az 1990-es évektől – diplomáját "leporolva"– a Népszabadság, a Független Médiaközpont és a Partners Hungary újságíró-stúdióiban meg a Sanoma Médiaakadémián az újságíróképzésnek is részese legyen.) A kötet keveset foglalkozik a műfajok elméleti kérdéseivel – róluk több jeles munka is az érdeklődők rendelkezésére áll. Sokkal inkább a cikkalkotás gyakorlati – tartalmi és formai – kérdéseiben igyekszik tanácsot jó és rossz klasszikus, közelmúltbeli és egészen friss példákat sorolva, bemutatva, hogy ugyanazt a tárgyat az adott lap szellemében és a rendelkezésre álló terjedelemben hányféleképpen is lehet papírra vetni, újabban pedig képernyőre varázsolni.