Lídia Dobos Ordine dei libri (cronologico)

Nel 1937, Alice Wright decide di sposare impulsivamente Bennett Van Cleve, lasciando la sua vita opprimente in Inghilterra per cercare avventure nel Kentucky. Tuttavia, le sue aspettative si scontrano con una realtà difficile: vive con un suocero invadente e fatica a connettersi con il marito, rendendo le sue giornate sempre più tristi. Quando scopre un gruppo di donne volontarie che promuovono la lettura nelle valli isolate, decide di unirsi a loro. La leader, Margery O'Hare, è una donna forte e autonoma, figlia di un fuorilegge, che diventa un'alleata preziosa per Alice, soprattutto quando il suo matrimonio inizia a deteriorarsi. Insieme ad altre donne, diventano note come le bibliotecarie della WPA Packhorse Library, cavalcando attraverso paesaggi selvaggi per portare libri a chi non ne ha mai visto uno. Affrontano pericoli e il disprezzo della comunità, ma la loro missione amplia gli orizzonti e trasforma le vite di molti. Ispirato a una storia vera, il racconto celebra l'amore per la lettura e il potere dei libri.

Az anyakirálynő Valamikor ​​a kilencvenes évek közepén Michael Parker őrnagy egyszer együtt teázott Diana walesi hercegnővel és az anyakirálynővel. Amikor a hercegnő azt mondta: – Már úgy várjuk a századik születésnapját –, az anyakirálynő így válaszolt: Ó, ezt nem szabad mondani. Szerencsétlenséget hoz, illetve hát lehet, hogy elüt nagy piros busz. Parker azt mondta, ez igen kevéssé valószínű, mire az anyakirálynő: Nem, nem szó szerint, hanem átvitt értelemben. Mert nem lenne rémes, ha az ember egész életében mindig csak azt csinálná, amit kell? Nem inna, nem dohányozna, nem enne finomakat, sokat edzene, meg minden olyasmit tenne, amihez nincs sok kedve, és akkor egyszer csak elüti egy nagy piros busz, és ahogy a kerekek szétlapítják, közben arra gondol: „Ó, istenem, milyen jól berúghattam volna tegnap este!” Az embernek úgy kellene élnie, mintha másnap elüthetné egy nagy piros busz. Parker akkor arra gondolt, az anyakirálynő pontosan így élt. Sőt, tette hozzá: „minden napot csodás meglepetésként köszöntött”.