Ferenc Móra Ordine dei libri (cronologico)

Az egyik legismertebb írónk, Móra Ferenc meséinek olvasása nemcsak örömet adó időtöltést jelent a gyerekek számára, hanem sok tanulságot is levonhatnak az oly kedves szereplők, mint nagyapó - aki imádja az unokáját -, Zörgő és Görgő, vagy a furfangos sündisznócska történetei által.

Mondák és mesék - Móra Ferenc / Ciceró Könyvstúdió Kft., 2000 / Hardcover Reich Károly rajzaival. Móra Ferenc, az ifjúsági irodalom klasszikusa a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák (mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király-anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítótól, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós íródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul.

Rozprávky: Bedár a jeho deväť sliepok, Zvieratá chudobných ľudí, Dve víly, Kamenná polievka, Ako tri dievčatá smútili, Pastier Janko, Pretancované papučky. 066-047-88

Z obsahu: Píšťala s čarovným hlasom, Kráľ sýkoriek, Poklad predkov, Čižmy s ostrohami, Malvínka, Baťko Peter, Unesie ma zmok, Skaly prehovoria, Čaptoško, Čarodejník sa znovu zjaví.

Výbor z humorných povídek, prosycených láskou k chudým a nešťastným, vypráví o životě v horthyovském Maďarsku. Do téže doby zapadá i zfilmovaná satira o profesoru, který v prostředí omezených šovinistů trpí za svou odbornou studii o vojevůdci Hannibalovi.

"Sok nagy úrnak a nevét elnyelte az idő, aki a Mátyás király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte el. Pedig az bizony nem sokat koptatta a budai vár aranyos küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is őróla nevezik János-hegynek.Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott, pedig ő nem igen szokott észért a szomszédba menni." (részlet)

Mórov román „Zlatá rakva" podáva nám majstrovsky kreslený obraz rozhrania III. a IV. storočia, keď rímsko-pohanská doba dobojúvala svoj smrteľný zápas s kresťanstvom, vtedy ešte len 250-ročným. Zavedie nás do Nikomédie, do antického Ríma a tichého Splitu, oboznámi nás so správou veľkejríše, so sociálnymi protivami bohatej a proletárskej vrstvy a so zbožným životom kresťanov takej fanatickosti, že sami hromadne vyhľadávajú martýrium. Ústrednou postavou v ňom je ani nie tak cisár Dioklecián, ako skôr jeho tajne vychovaný syn, ktorého otec podľa veštby bohov musí skrývať do 20. roku jeho života. Ak sa mu to podarí, syn dosiahne trón rímskej veľríše. Ale syn tragicky zahynie. Hlási sa za kresťana, aby svojou obeťou zachránil zdravie milej, nevediac, že je cárovičom. Otec do zlatej rakvi uloží syna, s ním všetku svoju nádej. Opustený hynie vo svojom tragickom smútku, keď Konštantínovci pomocou kresťanov pomaly preberali vplyv a vládu.

Poslední román Ference Móry: o maďarském venkově na začátku 20. století.