Maggiori informazioni sul libro
Maitland megvárta, míg lehajtja az italt, aztán kikísérte őket. Az asszony megígérte: hétfőn délelőtt tizenegyre fölhozza Dolorest. Maitland bezárta mögöttük az ajtót, és beakasztotta a láncot. Visszament a ládához a whiskysüveggel a kezében. Nézte a rajzokat a földön, lábujjal odébb lökdöste őket, közben ivott. Rábandzsított a vázlatokra, fölidézte magában a lány testét, és tervezgetni kezdte az első képet. Kopogtak a műterem ajtaján. Dühösen – amiért megzavarták – elordította magát: – Ki az? Ismerős hang válaszolt, és Maitland elkomorodott. Letette az üveget az állványra. Az ajtóhoz ment, kinyitotta a zárat, leakasztotta a láncot. Az ajtót kitárta, megfordult, és befelé indult. – Már megint te – mordult föl. Az első késszúrás a hátába hatolt. Magasan fönt, a gerinc mentén. A döfés ereje elég nagy volt ahhoz, hogy előreessék. Betört arccal, karjait széttárva, a rémület komikus mordulatával. De nem esett el. A pengét kihúzták, és a támadó ismét lesújtott. És megint. Még akkor is, amikor Victor Maitland a földön feküdt már, arccal a széles padlódeszkáán, s az élet kezdett elszállni belőle. A pengét még akkor is belémerítették. Ujjai erőtlenül rángatóztak. Azután csönd lett.
Acquisto del libro
A második halálos bűn, Lawrence Sanders
- Lingua
- Pubblicato
- 1977
- product-detail.submit-box.info.binding
- (In brossura)
Metodi di pagamento
Qui potrebbe esserci la tua recensione.
- Titolo
- A második halálos bűn
- Lingua
- Ungherese
- Autori
- Lawrence Sanders
- Pubblicato
- 1977
- Formato
- In brossura
- Pagine
- 479
- ISBN10
- 9632717252
- ISBN13
- 9789632717258
- Serie
- Tag
- Narrativa, Tema stórico, Gialli & Thriller, Gialli, Thriller, Tensione, USA, Omicidi, XX Secolo, Divertimento, Giallo classico, Thriller psicologici, Detective, New York, Gialli Storici, Investigazione, Manhattan, NY
- Titolo originale
- The second deadly sin
- Valutazione
- 3,7 su 5
- Descrizione
- Maitland megvárta, míg lehajtja az italt, aztán kikísérte őket. Az asszony megígérte: hétfőn délelőtt tizenegyre fölhozza Dolorest. Maitland bezárta mögöttük az ajtót, és beakasztotta a láncot. Visszament a ládához a whiskysüveggel a kezében. Nézte a rajzokat a földön, lábujjal odébb lökdöste őket, közben ivott. Rábandzsított a vázlatokra, fölidézte magában a lány testét, és tervezgetni kezdte az első képet. Kopogtak a műterem ajtaján. Dühösen – amiért megzavarták – elordította magát: – Ki az? Ismerős hang válaszolt, és Maitland elkomorodott. Letette az üveget az állványra. Az ajtóhoz ment, kinyitotta a zárat, leakasztotta a láncot. Az ajtót kitárta, megfordult, és befelé indult. – Már megint te – mordult föl. Az első késszúrás a hátába hatolt. Magasan fönt, a gerinc mentén. A döfés ereje elég nagy volt ahhoz, hogy előreessék. Betört arccal, karjait széttárva, a rémület komikus mordulatával. De nem esett el. A pengét kihúzták, és a támadó ismét lesújtott. És megint. Még akkor is, amikor Victor Maitland a földön feküdt már, arccal a széles padlódeszkáán, s az élet kezdett elszállni belőle. A pengét még akkor is belémerítették. Ujjai erőtlenül rángatóztak. Azután csönd lett.